József Attila élete

"... földünkön az idő érik, zajtalanul és félelmetesen."

1928 nyarán József Attila megismerte a Híd című folyóirat körül csoportosuló fiatalok baráti körét, majd rajtuk keresztül került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, amely a parasztság szociális helyzete és kultúrája felől tájékozódott, ez a népi mozgalom egyik fontos szervezete volt.

A József-testvérek 1928 őszéig éltek együtt. Makai Ödön 1928október 1-jén Hódmezővásárhelyre költözött. A Belvárosi Takarékpénztár tiszántúli kerületének főfelügyelője, illetve a Kereskedelmi Bank ügyésze lett, majd a helyi bankfiók társigazgatója volt. Házasságuk Jolánnal válságba került, ám a József nővérek ennek ellenére is követték sógorukat Hódmezővásárhelyre.

Ősszel József Attila részt vett a Bartha Miklós Társaság egyik előadás-sorozatán, szimpatizáló ismertetést jelentetett meg a Társaság Értesítőjéről a Századunknovemberi számában.

1928-ban létrejött a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt., ahová az alapítók barátja, Vágó József francia levelezőnek ajánlotta a költőt. 1928december 14-én került megrendezésre az Írók előadóestje, Babits Mihály bevezetésével, melyen József Attila saját maga adta elő verseit, nagy sikert aratva.

1929január 15-én leutazott Hódmezővásárhelyre, január 27-én pedig átrándult Makóra. Az Ady halálának tízéves jubileumára megrendezett ünnepségen is jelen volt, Szegeden is megfordult néhányszor az év elején. Harmadik verses kötetét is a szegedi Koroknay nyomda készítette, ez Nincsen apám, se anyám címmel jelent meg 1929február 17-én, 1000 számozott példányban, ebből 1-50-ig a költő aláírásával, gyűjtők számára, merített papiroson; a 901–1000 számú példányok pedig a költő kezéből köztulajdonba mentek át.

József Jolán így írt öccse helyzetéről: "1929. február 17-én jelent meg harmadik kötete, a "Nincsen apám, se anyám" ezer számozott példányban. Az 1. számú könyvet elküldte nekem, majd rövidesen maga is beállított Vásárhelyre. Külsején látszott, hogy sokat nyomorgott az elmúlt télen. Sovány volt, arca beesett, nyaka még jobban megnyúlt. A sok éhezéstől megint kiújult gyomorbaja, ami Párizsban is sokat kínozta; nem tudott enni akkor sem, amikor a bőségesen terített asztal előtt ült. Tejbegrízt főztünk neki, meg krumplipépet, mint egy kisgyereknek. Ruhái siralmas állapotban voltak. Ami nem is volt csoda, más viselte őket, csak azután Attila. Ingeit meg sem lehetett foltozgatni, mert foszladoztak a cérna nyomán. Itt Vásárhelyen kapott négy új inget, talán az első új fehérneműt életében. Aztán M[akai] megint elvitte egy kis szabóhoz, hogy egyik ruháját ráigazítsa. Attila hagyta, hogy így törődjünk vele. Árvasága azonban tökéletes maradt... Sokat csatangoltunk a város határain túl a tavaszi napokban. Kirándulásokat rendeztünk a Tisza mellé, és néztük a vizet, mint gyermekkorunkban a Dunát. Aztán leheveredtünk a fűbe, és bámultuk a kék eget. Ilyenkor nagy-nagy nyugalom költözött belénk, és estefelé, mint a fáradt kapások, szótlanul, egymásba karolva mentünk haza."

Február 10-én jelen volt a farsangi ünnepségen, melyet Makaiéknél tartottak. Makai Ödön és József Jolán elváltak, s Makai József Etát vette nőül, Jolán pedig a hódmezővásárhelyi Bányai Lászlóhoz ment hozzá.

József Attila már újból Budapesten volt február 18-án, a Bartha Miklós Társaság Magyar Föld estjén vett részt, mely nagy visszhangot kavart. Mint a Társaság tagja, itt szerepelt először a nyilvánosság előtt.

Március 9-én megkezdte francia levelezői munkáját a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt.-nél, két és fél hónap után, május 25-én felmondtak neki. Elbocsátásában a Vágó Mártával tavasszal történt végleges szakítását követően bekövetkezett idegösszeomlása is szerepet játszott.

Május 29-én kérvényt írt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez (MABI), hogy orvosi kivizsgálását eszközölhesse. A MABI a vizsgálat eredményeként szanatóriumba utalta Neurasthenia gravis-szal. Szeptember végétől október 18-ig pihent a MABI balatonlellei szanatóriumában.

Nyáron A Toll Ady-revíziós vitájának volt résztvevője, ezt a vitát Kosztolányi Dezsőnek a lapban július 14-én megjelent írása robbantotta ki. József Attila cikkét augusztus 18-án hozta le a lap.

A húszas évek végén, viszonylag rövid ideig a népi írók mozgalmához, valamint a munkásmozgalom kommunista szárnyához tartozott. November közepén Hódmezővásárhelyen járt, december elején pedig visszament Budapestre, ahol az Előörs című nemzeti radikális lap munkatársa lett, melyet Bajcsy-Zsilinszky Endre szerkesztett.

Nyugat 1929december 1-i száma a Nincsen apám, se anyám című kötetről Németh Lászlónak egy bántó hangvételű kritikáját közölte. Mivel József Attilát a Nyugat részéről sérelem érte, ez váltotta ki, hogy támadást indított Babits Mihály irányába mely éles, igazságtalan volt és reá nézve súlyos következményekkel járt. Pamfletet írt Babits ellen Az Istenek halnak, az Ember élcímmel, melyet A Toll 1930január 10-i száma közölt. A költő külön lenyomatként is terjesztette az írást.

Február 8-án Hódmezővásárhelyen, Makaiéknál töltötte a farsangot. Március 23-án a magyar fiatalság Ady-ünnepet rendezett, ezen Ady emlékezete című versével lépett fel. Hódmezővásárhelyre ment 1930április 18-án, majd május 20-ra Fábián Dániellel együtt véglegesítették a Bartha Miklós Társaság Ki a faluba című röpiratának szövegét. Május 21-én a Társaság munkásságát mutatták be fiatal hódmezővásárhelyi értelmiségiek előtt, egyúttal a röpirat legfontosabb programpontjait is ismertették. A Ki a faluba június 6-án jelent meg. Június elején József Attila és Fábián Dániel Szegedre utaztak, hogy megbeszélést folytassanak Buday Györggyel és Bálint Sándorral a röpirat terjesztéséről.

Nagy Lajossal és Agárdi Ferenccel is közeli kapcsolatba került, s 1930szeptember 1-jén a budapesti munkástüntetésen is jelen voltak. Az ősz folyamán tagja lett az illegális kommunista pártnak.

Összeköltözött Szántó Judittal, eleinte a Margit krt. 46. szám alatt laktak, a lakást 1930 őszétől József Attila az akkoriban Budapesten tartózkodó Eta nővérével közösen bérelte. November 1-jéntöbbedmagával együtt nyilvánosan bejelentette, hogy a Bartha Miklós Társaságból kilép, hogy ezzel is hangot adjon a szervezet jobbra tolódása elleni tiltakozásának. Még ugyanezen év telén a Jaures-munkaközösség tagja lett, mely hivatalosan ugyan szociáldemokrata értelmiségiek köreként volt ismert, ám a valóságban illegális kommunisták illetve a kommunistákkal szimpatizáló értelmiségiek csoportosultak benne.

1929szeptember 14-én jelent meg az első hír arról, hogy új verseskötetet tervez Döntsd a tőkét, ne siránkozz címmel, ennek kézirata az év végére már nyomdakész állapotban is volt. 1931 februárjában a Jaures-munkaközösségben művészetbölcseleti nézeteinek foglalatát, és az Irodalom és szocializmus című szabadelőadást olvasta fel. 1931. március 18. után Juhász Árpád nyomdájában kinyomtatta Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verses kötetét Müller Lajos nyomdász segítségével. Március 21-én megkapta az első példányokat, másnap a nyomdatulajdonos beszolgáltatta a köteles példányt a budapesti királyi ügyészségnek. A nyomdai költségéket feltehetőleg Hatvany Lajos állta.

1931április 24-én József Attila hivatalosan is szociáldemokrata lett. Tavasszal illegális szemináriumokat Újpesten és Rákospalotán, és másfajta illegális pártmunkákban is részt vett.

Május 6-án a budapesti királyi ügyészség elrendelte a nyomozást a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötet ügyében: a Szocialisták című vers és a Vastag Margot-ról szóló Villon-ballada fordítása ellen sajtó útján elkövetett izgatás vádjával. Május 8-án a nyomozók elkobozták a kötet nyomdai kliséit és a fel nem használt könyv-fedeleket, május 9-én pedig a Sándor Pál és József Attila birtokában megtalált példányokat is elvitték. Az elkobzott kötet ügyében a költőt 1931május 11-én hallgatták ki, és másnap elrendelték a vizsgálatot. Június 12-én elkészült a vádirat József Attila, Müller Lajos és Juhász Árpád, a kötet előállítói ellen.

A költőt lesújtotta a Sarló és Kalapács című moszkvai folyóiratban megjelent A Magyar Proletárirodalom Plattformtervezete c. írás, amely azt állította róla, hogy a kiutat a fasizmus táborában keresi, mivel éppen ellenkezőleg, az illegális munka résztvevője volt, s rendőrség és az ügyészség pont ekkoriban vonta felelősségre verseinek osztályharcos jellege okán.

1931 nyarán szegedi ismerősévei, dr. Rapaport Samu pszichológussal találkozott, aki egy könyvön dolgozott Ideges gyomor- és bélbajok keletkezése és gyógyítása címmel. Megkérte József Attilát, hogy kéziratát nyelvhelyességi és stiláris szempontból ellenőrizze és javítsa. Megegyezést kötöttek, hogy honorárium ellenében az orvos a neurotikus tünetekkel bajlódó költő számára pszichoanalitikus kezelést nyújt. Ekkor kezdődött meg József Attila haláláig tartó gyakorlati, teoretikus és költői kapcsolata a pszichoanalízissel.

Szeptember 5-én folyt le a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötet perének nyilvános főtárgyalása a Schadl Ernő-tanács előtt, József Attilát osztály elleni izgatás miatt 8 napi fogházra ítélték. Melléky Kornél, a költő védőügyvédje december 23-án fellebbezett az ítélet ellen.

Szeptember 20.. környékén József Attila válaszolt a moszkvai Plattformtervezetre, s a benne szereplő elítélő kijelentésekre.

József Attila és Szántó Judit 1932-ben a Székely Bertalan utca 27. sz. alatt laktak.

Sarló és Kalapács januári számában megjelent hozzászólása A Magyar Proletárirodalom Plattformtervezetéhez, mely a korábban megfogalmazott elítélő véleményén enyhített, egyszersmind és a költőt besorolta a proletárirodalommal rokonszenvezők táborába.

A Bartha Miklós Társaság 1932február 29-i közgyűlésén a költő visszalépett az szervezetbe, mely azóta balra tolódott, s a Társaság Közgazdasági alosztályát vezette.

Március 23-án volt a Halálbüntetés Ellenes Szövetség előkészítő ülést tartott, a Szövetség munkájából tavasszal a költő is kivette részét, jelen volt a május 31-én megtartott alakuló ülésen.

Ugyanezen a tavaszon megjelent Uj Anthológia, melybe ennek szerkesztője, Babits Mihály beválogatott két verset, a Megfáradt ember és a Tiszta szívvel címűeket József Attila jóváhagyásával.

Április 30-án folyt le a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötet fellebbviteli főtárgyalását a Gadó-tanács előtt, ennek során az elsőfokú ítéletet helybenhagyták.

Júniusban megjelent az illegális kommunista párt irányvonalát követő Valóság című folyóirat első és egyben egyetlen száma, melyet József Attila és Fejtő Ferenc szerkesztettek. Az ebben szereplő egy írás, József Attila Egyéniség és valóság című tanulmánya megbotránkozása adott okot mozgalmi körökben, s ez feltehetőleg a lap megszűnéséhez is hozzájárult.

1932július 15-én a budapesti politikai rendőrség Sallai Imrét és Fürst Sándort, az illegális párt vezetőit letartoztatta, majd mindketten statáriális bíróság elé kerültek. Ennek csak július 20-21-én ment híre, mire József Attila is szervezője és lebonyolítója lett a statárium-ellenes akcióknak. Aláírásgyűjtésbe fogott, az íveket július 27-én az igazságügyi minisztériumban adták át.

Július 27-én Illyés Gyula, József Attila és Szimonidesz Lajos röplapot fogalmaztak meg a halálbüntetés ellen. Ez másnap jelent meg, a fellelhető példányokat a rendőrség rögtön elkobozta. A bíróság nemzetgyalázás vádjával indított eljárást a készítők ellen, a per első tárgyalását szeptember 21-én tartották.

Szeptember 4 és 11 között jelent volt az írók Gazdasági Egyesületének balatoni íróhetén.

Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet ügyében szeptember 27-én lezajlott a kúriai föllebbviteli tárgyalás. József Attilát távollétében Melléky Kornél ügyvéd képviselte. A megelőző tárgyalásokon meghozott hozott ítéleteket helybenhagyta a Kúria helybenhagyta, a büntetést pedig három évre felfüggesztette, az ítéletét október 17-én a Büntető törvényszék Schadl Ernő-tanácsa jogerősnek nyilvánította.

Október 6-án József Attila levélben kereste fel meg Babits Mihályt verseivel.

Következő kötete, a Külvárosi éj 1932október 16-án látott napvilágot, ez már az érett, kiteljesedett József Attila műve volt.

Vikár Béla novemberben megpróbált állást szerezni a költő számára a Fővárosi Könyvtárban, de nem járt sikerrel. December 4-én megszületett Makai Péter, József Attila unokaöccse. Ez alkalomból december 6-án Hódmezővásárhelyre utazott, hogy az újszülöttet meglátogassa. A decembert is ebben a városban töltötte, de átrándult Szegedre is. December 18-án Hódmezővásárhelyen előadást tartott az új magyar költészetről.

1933január 11-én és február 22-én folytatódtak a tárgyalások a Halálbüntetés elleni röpirat perében. Január 28-án Baumgarten-segélyért folyamodott Babits Mihályhoz, ennek okául szociális helyzetét jelölte meg. A segélyt később el is nyerte.

Februárban letartóztatták a Széll Jenő és Birki Ágnes által vezetett diákcsoportot, mely az illegális kommunista mozgalomban is részt vett. Véletlenül keveredett bele ennek ügyébe József Attila, mert megtalálták az ugyancsak elfogott Kulcsár István orvos lakásán a költő illegálisan terjesztett Lebukott című versének kéziratát. Ugyancsak februárban látott napvilágot Pákodzy Ferenc bántó hangvételű kritikája a Társadalmi Szemlében a Külvárosi éj c. kötetéről. Felsőbb pártutasításra fogalmazta meg a szerző a kritikát, ezt József Attila is tudta, s úgy értelmezte, hogy az illegális párt ezzel kinyilvánítja elhatárolódását az általa képviselt költői és gondolkodói iránytól.

A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot is. Anyagi helyzetük sokszor válságos volt, az alkalmi munkából élő költő és a fizikai munkát végző Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta.judit_20100107_01_cikk.jpg

Az illegális párttal való kapcsolatában is nézeteltérések adódtak, méghozzá az „antifasiszta népfrontpolitika” osztotta meg nézetüket. 1933 nyarán a költő megjelentette Az egységfront körül című cikkét, amelyben bírálatot mondott a párt felett. 1934 elején kapcsolata megszakadt a kommunista mozgalommal. Ekkor írta híres Eszmélet-ciklusát is.

A Nyugat 1933április 1-jei számában többéves szünetet követően újból közölt József Attila-verset. Május elején, a La Fontaine társaság Magyar estjén is szerepelt műveivel. Június közepén résztvevője volt az Írók Gazdasági Egyesületének miskolci íróhetének is, ez az esemény a szervező, Pakots József hirtelen halála miatt szakadt félbe. Márton Márta művészettörténészt az íróhéten, Lillafüreden ismerte meg a költő, ez az ismeretség ihlette Óda című versét is. Miután a vers Szántó Judit tudomására jutott, a kilátástalan anyagi helyzetük mellett ez is oka volt annak, hogy méreggel öngyilkosságot kísérelt meg. Miután a béke helyreállt, a költő a Korong utca 6. sz. alatti házba költözött élettársával.

Május lezajlott a "kommunista diákok" perének első tárgyalása, melybe a Lebukott c. verse miatt keveredett. A későbbi tárgyalásokra 1934 május közepén és novemberben került sor.

Az Új Harcos című folyóiratban "népfront-vitához" hozzászólt annak májusi számában, írására az júniusi számban Téglás Ferenc álnéven jelent meg egy vitacikk, mely éles hangon visszautasította a költő nézeteit, jobboldali, szociálfasiszta elhajlásnak tekintve azt. A Pákozdy-féle Külvárosi éj-kritikát követően ez az írás is megerősítette, hogy a párt elfordult a költőtől. 1933 végén vagy 1934 elején kiadták az utasítást, mely szerint a költő nem tagja a pártnak, a kapcsolatot meg kell vele szakítani. Ez a budapesti pártszervezettől származott. Részt vett a Rátz Kálmán nyugalmazott őrnagy által kezdeményezett nemzeti kommunista párt létrehozási kísérletében, ez a cselekedete feltételezhetően 1933 végi, 1934 eleji politikai-világnézeti útkeresés része lehetett.

1934 elején válságossá vált József Attila és Szántó Judit kapcsolata. Mivel a költő is betegségek döntötték le lábáról, így februárban hogy Makai Ödönhöz és József Etához költözött Hódmezővásárhelyre.

1934március 7-én Makaiéknál találkozott a költő Móricz Zsigmonddal. József Attila 1934 június végéig maradt Hódmezővásárhelyen, ez idő alatt a Medvetánc c. kötete szerkesztését is előkészítette.

Július 1-jén megérkezett Budapestre, ekkor közölték a lapok a hírt, hogy Illyés Gyulát és Nagy Lajost hívták meg a szovjet írókongresszusra. Mivel József Attila is számított arra, hogy jelen lehet a kongresszuson, csalódottságának adott hangot a Miért nem én? című tanulmányában. (Ez az írása vagy elveszett vagy lappang.)

Az év közepétől a Szocializmus című folyóirat értelmiségi körével épített ki kapcsolatot, ennek vezetője Mónus Illés volt, aki a Szociáldemokrata Pártban fontos szerepeket töltött be. Novemberben közölte A szocializmus bölcselete c. írását a Szocializmus c. folyóirat, amelyben a folyóirat a körére jellemző szellemi irányultság jegyei fedezhetőek fel.

Szeptemberben Illyés Gyula a Válasz nevében kért verset József Attilától, aki azonban visszautasította a kérést.

1934 őszén válogatott versei kötetének szerkesztése és kiadása teendőivel foglalatoskodott. A Révai Irodalmi Intézet RT. elvállalta a könyv kiadását, Hatvany Lajos, Herz Henrik és Hatvany Bertalan segítségével. A Toll november 15-i számában még Tiszta szívvel címmel szerepel az 1922 és 1934 közötti válogatott és új versek gyűjteménye, november 21-től azonban már Medvetánccímmel említették a hirdetések. Végül december elején jelent meg a kötet, a rendes kiadáson kívül száz kézzel számozott példány is készült belőle.

Baumgarten-alapítvány kuratóriuma döntött egy József Attila számára az irodalmi működésért ezerpengős ún. "kisdíj" odaítéléséről, melyet 1935január 15-én hoztak nyilvánosságra.

Január végén Thomas Mann Magyarországra látogatott, ez alkalomból feltehetőleg január 27-én Hatvanyéknál találkozott vele először József Attila.

Március 22-én Illyés Gyulát és Szimonidesz Lajost a Halálbüntetés elleni röpirat perében felmentésben részesítették, József Attilát pedig 200 pengő bírság kifizetésére kötelezte.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 6
Tegnapi: 12
Heti: 60
Havi: 123
Össz.: 10 931

Látogatottság növelés
Oldal: Közösségi útkeresése és tevékenysége
József Attila élete - © 2008 - 2019 - jozsef-attila.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »